Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szabadkai Erzsébet szobrok rejtélye

2010.05.09
 
Ezzel a címmel jelent meg a  Bácsország (Vajdasági Honismereti Szemle) című lapban egy cikk, mely részletesen foglalkozik a Szabadkán felállított Erzsébet királyné szobrok sorsával.  
Nézzük mi is meg, milyen emlékeket állítottak királynénknak Szabadka városában!
 
Az első szobrot 1900. szeptember 10-én a királyné halálának évfordulóján emelték a Vasút melletti parkban, erről így számolt be a Vasárnapi Újság:Kép
„ERZSÉBET KIRÁLYNÉ EMLÉKE SZABADKÁN.
A feledhetetlen emlékű jó királyné iránt országosan érzett mély, megható kegyelet kifolyásaként, ezer meg ezer helyen ültettek emlékfákat a hazában; többek közt a szabadkai vasúti állomáson, hol egyszersmind a Szutrély Gyula főmérnök tervezete szerint, csinos parkot is létesítettek. Majd Kovács János főmérnök indítványára elhatározta a vasúti személyzet, hogy emez emlékparkot a boldogult királyné szobrával ékesíti föl.
A szükséges összeg csakhamar összegyűlvén, felállíthatták a Stróbl Alajos mintázata után Beschorner által öntött életnagyságú bronz mellszobrot, mely most díszes talapzaton, a szomorú fűzek árnyában, ott hirdeti távol vidékek utasainak is a szabadkai derék vasutasok kegyeletét.
A szobor leleplezése folyó év szeptember 10-ikén ment végbe, a városi hatóság, törvényszék, tisztikar és számos egylet részvéte mellett, mely alkalommal Kovács János főmérnök, kitől a szép eszme is származott, — mondott megható beszédet.” (Vasárnapi Újság, 1900.szeptember 30. 643.o.)
 
A másik szobrot 1901. július 28-án emelték.
Kép A Vasárnapi Újság 1901. augusztus 4. számában Erzsébet királyné szobra Szabadkán című képes riportban ezt olvashatjuk: „A szabadkai 8-dik honvédgyalogezred tisztikara Erzsébet királyné emlékezetére szobrot emelt közadakozásból, melynek ünnepélyes leleplezése július 28-án ment végbe a szabadkai honvéd laktanya udvarán. Ezt az udvart virágoskertté alakították át és a boldogult királyné emlékezetére Erzsébet ligetnek nevezték el."
A szoboravató ünnepség tisztán katonai jellegű volt: a szabadkai 8-dik honvédgyalogezreden kívül a 86. gyalogezred tisztikara, a Szabadkán állomásozó huszárság tisztikara és a városi hatóságok képviselői vettek részt. Mint meghívottak jelen voltak a leleplezésen: gróf Schönfeld vezérőrnagy, lovag Knézevics nyugalmazott tábornok, Schmausz Endre főispán, Mamusich Lázár polgármester, Vojnich Máté főügyész, szalay Mátyás főkapitány és Lyubibratics Kelemen tanácsnok.
Az udvarban sátor volt felállítva, melyben oltárt rögtönöztek, és itt folyt le az ünnepély első része, a tábori mise, melyet Mamusich Félix címzetes kanonok szolgáltatott. Mise után a századokat a szobor körül állították fel, és a közönség is ott gyülekezett. Kozmatelkei Csatth Lajos ezredparancsnok lépett ekkor a szobor elé és hazafias érzéstől áthatott szép beszédet mondott, melyben kijelnetette, hogy a szobor nemcsak az ezredé, de egész Bácskáé is, melynek férfiai közül sokan úgyis a 6-dik honvédgyalogezredhez tartoznak vagy tartoztak. Az ezredes beszéde után leleplezték a szobrot, melyet Telcs Ede jónevű fiatal művészünk készített, ki mint a 6-dik honvédgyalogezred tartalékos hadnagya ezrede iránti hálából díjtalanul végezte munkáját.
A mellszobor, melynek talapzatát kemény almási kőből Rintel Géza (1875-1941) iparművész tervei szerint készítették, Erzsébet királynénak a hetvenes években fölvett arczképe után készült, és kiváló hűséggel, valamint technikai készséggel megmintázva, bronzba öntve állítják elénk a megboldogult királynőt. A szobrot a leleplezés után Szentkirályi őrnagy laktanyaparancsnoknak adta át az ezredes - mint szabadkai közvagyont: megőrzésre. A honvéd tisztikar hatalmas babérkoszorút helyezett a szobor talapzatára, melynek nemzeti színű szalagján a következő felirat állt: Magyarország örökké feledhetetlen őrangyalának - a szabadkai honvédgyalogezred tisztikara (Szedlár Rudolf: A szabadkai Erzsébet szobrok rejtélye. in: Bácsország, 1999. 5-6. Melléklet).
 

A szoborállítási történetek után érdemes részletesen szólni a szobrok sorsáról. Azt sajnos elmondhatjuk, hogy most egyik szobor sem látható, vajon mi lett velük?

Szedlár Rudolf írásából kiderül, hogy Erzsébet királyné e két köztéri szobra igen kérészéletű volt: 1919-ben mindkettő nyomtalanul eltűnt. Ennek magyarázatát az 1918/19-es eseményekben találjuk: 1918. november közepén ugyanis a Szabadkára érkező szerb csapatok és az őket követő új közigazgatás nagy igyekezettel tüntetett el minden mozdíthatót, ami a Monarchiára emlékeztetett. A politikai és etnikai türelmetlenség áldozataivá váltak a köztéri szobrok és emlékművek, az utcanevek, a középületeket díszítő címerek és emléktáblák. Ez történt az Erzsébet-szobrokkal is, amelyek hollétét több évtizedig homály fedte.

Az Erzsébet-szobrok története váratlan fordulatot vett, amikor dr. Békeffy György, Szabadka város ügyésze 1941-ben bejelentést tett: előkerült Telcs Ede Erzsébet királynéról mintázott mellszobra, amely korábban a vasúti parkban volt elhelyezve. Mint kiderült, a Telcsnek tulajdonított bronz mellszobrot annak idején egy fiatalember kicsempészte a szerb katonai raktárból és szülei tanyáján, egy kútban rejtette el. Az „ismeretlen" férfi özvegye azt megőrzés céljából Békeffynek adta át 1941-ben. A városi vezetőség 1942-ben a szobor tulajdonjogát megállapítandó - nem lehetett ugyanis eldönteni, hogy a szobor a város, vagy a MÁV tulajdonát képezi-e - levélben fordult Telcs Edéhez Budapestre és ez ügyben felvilágosítást kért. Telcs Ede válasza igen meglepő volt: ő ugyanis sohasem készített szobrot a MÁV megrendelésére. Az általa készített Erzsébet-szobor a hon­véd gyalogsági laktanya (ma a városi bíróság épülete) udvarában lett felállítva. Az avatás időpontjára ugyan már nem emlékezett, de a szobrot szignálta. Az 1941-ben váratlanul előkerült műalkotás tehát nem Telcs alkotása volt. A pontos azonosítást még egy időközben előkerült korabeli fénykép alapján sem tudták elvégezni. A II. világháború miatt azután az üggyel nem foglalkoztak tovább, az egész újra feledésbe merült - a szobor 1944-ben ismét eltűnt. Néhány évtizeddel később Magyar László (1937-1998) szabadkai levéltáros kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy az említett szobor Stróbl Alajos műve volt. Tehát az „első” szabadkai szobor sorsát újból homály fedi. Azonban Telcs Ede szobra sem került elő, 1944-ben egy bombatámadás következtében a laktanya is elpusztult és a sors kegyetlen játéka folytán mára a szobrok a helyszínekkel együtt eltűntek.

 

Végezetül fontosnak tartom a nagyon alapos és sok-sok tényanyagot tartalmazó cikk végéből idézzem a szerző sorait:

„Száz évvel ezelőtt azért állították fel ezeket a remekműveket, hogy városunk ékességei legyenek és megőrizzék az utókor számára annak az asszonynak emlékét, aki minket oly nagyon szeretett.”

 

Forrás:
1.Szedlár Rudolf: A szabadkai Erzsébet szobrok rejtélye. in: Bácsország, 1999. 5-6. Melléklet
2.Kovács Zita: Az elveszett szabadkai Erzsébet szobortól Keglovich szegedi műterméig
 
 
 Farkas Gabi
 
 

A mappában található képek előnézete Szabadka két szobra - Subotica- Szerbia