Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csíkdánfalva emlékműve - Románia

2011.07.26

Az erdélyi emlékhelyek után kutatva többször találkoztam Csíkdánfalva település Erzsébet királyné emlékművével. Mindig egy-egy mondat bukkant elő:

 „Az iskola közelében, a fõút mentén található az 1900-ban Erzsébet királyné tiszteletére emelt emlékoszlop.”
 
„A falu különleges látnivalója az Erzsébet királynő-emlékoszlop.”
 „A település látnivalói közé tartozik a templom közelében Erzsébet királyné tiszteletére felállított emlékmű, amelyre egész Csíkban nincsen példa.”
Az alábbi cikk címe ellenére szintén csak pár mondat erejéig foglalkozik az emlékoszloppal, de az írásból kiderül a szobor állításának éve és szövege is.
 
HA A KÖVEK BESZÉLNI TUDNÁNAK
Csíkdánfalva Erzsébet királyné-emlékműve
Csíkdánfalva a Felcsíki-medence középső részén települt, összenőtt a 150 évvel ezelőtt még különálló településként emlegetett Oltfalvával.
Csíkdánfalva községközpont, a hozzá tartozó Csíkmadaras népszavazás útján vált külön községgé. Egyházilag Madarassal, Jenőfalvával és Csíkszenttamással együtt Csíknagyboldogasszony egyházközséghez tartozott Csíkkarcfalva központtal. 1923-ban vált le. 1922-ben Csíkkarcfalva ajándékaként egy Mária-szobrot kaptak, s ekkor fogtak hozzá a templom építéséhez, 1936-ban fejezték be a közbirtokossági erdők jövedelméből. A templom méretével, vörös dísztégla falaival, magas tornyával uralja a környéket, és méltán említik Felcsík egyik legszebb római katolikus templomaként. Érdekes színfoltja a templomnak a főbejárat fölötti rozetta, különlegessége a nyugat felé néző oltára. A főbejáratnál egy 1994-ben elhelyezett márványtábla emlékeztet a 90 éve született Bodor Márton építőmesterre, aki 1928 és 1936 között részt vett a templom és az iskola építésében.
Az iskola Felcsík egyetlen középiskolája. Előtte Kosza János szobrászművésznek az 1950-es évek végén készített Petőfi-mellszobra áll, de az iskola Petőfi Sándor nevét csak 1990-ben vehette fel.
A község nevezetes épülete a művelődési ház, melynek homlokzatát a dánfalvi születésű Zsigmond Márton festőművész és grafikus alkotása díszíti.
A község határában több jó minőségű borvíz fakad, a nyugati részén, a Madaras- és a Gödörvíz-pataka összefolyásánál 1926- ban egy kis fürdőhely létesült, mely Dugás-fürdő néven vált ismertté.
A lakosság fő foglalkozása a földművelés és állattartás volt, de mivel földje gyenge minőségű, kiegészítő mesterségeket űztek. Ezek közé tartozott a molnárság, a környéken itt volt a legtöbb vízimalom. Régi mesterség a fazekasság is. Miután Madarason megszűnt a fazekasság, Dánfalva vált Felcsík fazekasközpontjává. Az itt készülő fekete kerámiatárgyak szereztek hírnevet a községnek. Ezeket ugyanabból az agyagból formálják, mint a cserépszínűeket, de égetéskor a katlant lefojtják, s így a füst nem távozhat el, hanem bekormozza az edényeket, amelyek a füstöt, a kormot kb. 1 mm vastagságban magukba szívják. Az edények csak kívül-belül lesznek feketék, a belső részük nem. Ezek a fekete színű kerámiák nem csupán szépek, de víz tárolására is jobban megfelelnek, mivel a füst az edények pórusait tömíti, nem ereszti át a vizet.
Az iskolától délre lévő kis parkocskában található emlékműnek egész Csíkban nincs párja. Arra emlékeztet, hogy az erre látogató Erzsébet királyné kegyesen viseltetett a csíkiak iránt. Az emlékmű felirata: 1898. SZEPT. 10-ÉN ELHALT ERZSÉBETH KIRÁLYNÉ EMLÉKÉRE. EMELTE CSÍK DÁNFALVA KÖZSÉGE 1890.
POMJÁNEK BÉLA
 
 
Nagyon szerettem volna képet is erről az emlékhelyről, hiszen minden írás arra utalt, hogy még ma is áll ez az emlékmű.
A megoldást újra Walter Martin barátomtól kaptam, aki már nagyon sok képpel, történettel, utánajárással gazdagította honlapomat. Itt is köszönöm neki!
Íme a csíkdánfalvi Erzsébet királyné emlékoszlop:
 

A mappában található képek előnézete Csíkdánfalva - Románia