Pécs Erzsébet szobrainak története
Elhelyezkedés: Pécs, Szigeti út 12. (Magyaroroszág).
Térkép
Szobrász: Bartha János
Felállítva: 2008.
Elhelyezkedés: Pécs, Egyetem épülete (Magyaroroszág).
Térkép
Szobrász: Stróbl Alajos
Felállítva: 1923.
Elhelyezkedés: Pécs, Orvoskari múzeum
Térkép
Szobrász: Zala György
Pécs városában több Erzsébet királyné emlékkel találkozhatunk
Először lássunk három szobrot, melynek történetéről részletesen beszámol Benke József az Orvoskari múzeum vezetője az Orvoskari Hírmondó cikkeiben.
Póla József főosztályvezető, Gábriel Róbert, a PTE rektora és Németh Péter, a PTE ÁOK dékánja leleplezik a szobrot. (Fotó: Mánfai György) Kertész László igazgató – Képző- és Iparművészeti Lektorátus – a szobor posztamensének helyét, annak jellegét és nagyságát tervezte meg. A posztamenset Turi Gábor készítette, Pál László Csaba a szobor építész-kiviteli tervét, Bartha János (Herceghalom) öntőmester a szobrot készítette el. Írta: Benke József Mint Olvasóink előtt közismert, az 1912. évi XXXVI. törvénycikk-kel Pozsonyban 1914 őszén megalakított harmadik magyar tudományegyetem Erzsébet (1837-1898) királyné (1867-1898) nevét viselte. A csak jogi karral indult egyetemnek 1918 tavaszán alakult meg a bölcsészeti (március 17-én) és az orvosi (április 14-én) fakultása. Az ekkor klasszikusnak tekintett négykarú egyetem az ősi koronázó városban nem jöhetett létre az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása miatt. Sőt az Erzsébet egyetemnek a fővárosba kellett menekülnie 1919 nyarán (a jogi kar kivételével), ahol csaknem fél évtizedet töltött. Az egyetem jogi, bölcsész és orvosi kara 1923-ban érkezett a Mecsek-aljára (ekkor, 1923 őszén alakult meg az Erzsébet negyedik fakultása, az evangélikus hittudományi, Sopronban). A parlament és a kormány döntése (az 1921. évi XXV. törvénycikk) értelmében az Erzsébet egyetem csak ideiglenesen nyer elhelyezést Pécsett (az orvosi kar felsőbb, ún. klinikai évfolyamai számára a szükséges feltételeket csak 1924 őszére tudták megteremteni).
Reméljük, amire ez az írás megjelenik, a címben jelzett kérdőjel kiegyenesedhet: a szobor felállítására tett erőfeszítések irreverzíbilissé válnak. Erre a biztosítékot abban látom, hogy olyan sokan nyújtottak önzetlen segítséget, mint a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, dr. Bereczky Lóránd és olyan munkatársai, mint Prokai Gábor és Tóth Antal osztályvezetők, továbbá Sós Katalin és Szatmári Gizella művészettörténészek, valamint a posztamens tervezője, Pál László Csaba építészmérnök. Ez a segítség nemcsak abban nyilvánult meg, hogy az MNG birtokában lévő egyetlen eredeti Stróbl szobrot rendelkezésünkre bocsátották, hanem abban is, hogy megkeresték azt az öntőmestert, Bartha Jánost, aki rendkívül méltányos áron (lényegében a bronz áráért) elkészíti – a fent írt művészettörténészek felügyelete mellett – a szobor tökéletes mását. Az egyetem részéről Colin Foster, a művészeti kar dékánja, valamint Turi Gábor épületszobrász vett részt szakértőként a szobor elhelyezésének előzetes tervezésében.”
Az ünnepi műsort a Pécsi Vasutas Koncertfúvós Zenekar, Pécs 2010 EKF Nagykövete adta Neumayer Károly vezényletével.”
(… ) Az Erzsébet királyné szobor felállításával legalább fél évszázadot késtünk, hiszen a városban annak ellenére nem volt ilyen köztéri műalkotás, hogy Pécs egyeteme 33 éven át az ő nevét viselte. Hogy a pécsi emberek és a tágabb térség véleménye egyetértő (lehet) erről a „jóvátételről” – a „kishitűek” mindig „félénk” álláspontjával szemben –, azt már az első héten több Erzsébet királyné és Ferenc József relikvia felajánlása is mutat(hat)ja. Egyáltalán nem mellékesen megjegyezve: orvoskarunk és -egyetemünk mindig is ápolta ezt az emléket. Bizonyítják ezt a régi, 1920-30-40-es évekbeli rektorok és/vagy dékánok tartotta Erzsébet napi megemlékezések mellett az Erzsébetet ábrázoló plakettek és
márványszobrok (egy carrarai márványból készült mellszobor és egy – valahova eltűnt – ugyancsak carrarai márványból készült ülő Erzsébet szobor). De mutatja ezt az a kemény harc is, amelyet orvoskarunk professzorai – Ángyán Jánostól Ernst Jenőn át Szentágothai Jánosig – folytattak 1947 őszén az Erzsébet név megmentéséért. Bizonyítja a Nagy Lajos király létrehozta középkori pécsi Studium Generale Quinqueecclesiense alapításának 625 éves évfordulóján, 1992-ben létrehozott múzeumunk megannyi relikviája (köztük az egyik legnagyobb magyar szobrász, Zala György akadémikus csodálatos Erzsébet királyné és Ferenc József szoborpárja). Ezt bizonyítja Bauer Miklós rektor javaslata 1994-ben a pécsi Erzsébet Orvostudományi Egyetem név felvételére, továbbá ezt a Bellyei Árpád rektor által az Erzsébet királyné meggyilkolása (1898. szeptember 10.) centenáriumára kiadatott, „Az Erzsébet tudományegyetem rektorai és dékánjai” c. kötet is. (…)
Fotó: Rodler Miklós”
Az Erzsébet királyné emlékezete képeslapokon című könyvben két, azóta elpusztult szoborról olvashatunk még:
Két laktanyai szoborról van szó, melyről az országos sajtóban nem találunk utalást. Az egyik a Ferenc József laktanyában állt, erről a szoborról nincs kép a birtokomban (a könyvben találunk róla egy képeslapot a 116. oldalon).
A másik a Frigyes főherceg laktanyában állt. A szobor talapzatán elhelyezett felirat szerint Zsolnay Miklós adományaként 1913-ban állították.
Ha valakinek van további információja, képe ezekről a szobrokról, kérem ossza meg velem.
A mappában található képek előnézete Pécs