Koronázási domborművek Erzsébet alakja
1867. június 8-án a budai Mátyás templomban lezajlott koronázás alkalmával Szent István koronáját Ferenc József fejére helyezték, majd Erzsébet jobb válla fölé tartották. Az eseményt Zala két ízben is reliefbe foglalta. Sajnos az Andrássy szobor eltávolított domborművéről csak fennmaradt képek és a millenniumi változat Sülysápon őrzött eredetije alapján kísérhetjük nyomon a kompozíciók jellegzetes, erősen eltérő felfogását, megoldását...
Budapest, Kossuth tér, Magyarország
(Az Országház déli szárnyánál, a mai József Attila szobor helyén állt.)
Térkép
Szobrász: Zala György
Felállítva: 1906.
Először nézzük, hogyan számolt be a Vasárnapi Újság gróf Andrássy Gyula szoborpályázatról, Zala György szobrász sikeréről.
Andrássy szoborpályázat eredménye
"Nem tagadjuk, jól esik hazafiúi érzésünknek, hogy magyar művész nyerte el az első díjat. Zala György becsületet, dicsőséget szerzett e művével is a magyar szobrászatnak. Az aradi szabadságszobor és a budai honvédemlék alkotója újabb jelét adta annak, hogy a monumentális szoborművészetnek mily hivatott müvelője.
Zala György az Andrássy-út végére tervezte művét, s hogy annak megfelelő építészeti háttért biztosítson és egyúttal megoldja a Andrássy-út befejezésének kérdését, Schickedanz Albert építészszel lépett társaságba, a ki a szoborhoz igen szép arkhitekturát csinált. Ez egy harminezhárom méter átmérőjű félkör alakú oszlopcsarnok, kilencz ívezettel és tizennyolcz karcsú oszloppal. A húsz méter magasra, s karsztmárványból tervezett oszlopcsarnok, mely távolról óriási diadalkapuhoz lenne hasonló, szerencsésen közvetítené az átmenetet az Andrássy-út villáitól a Városligetbe. Gyönyörű befejezése lenne ez a könnyed, finoman tagozott építészeti mű az Andrássy-útnak, kellemes háttere a szobornak és méltó kezdőpontja az ezredévi kiállításnak, melynek fő bejárata ebben az irányban lesz.
E szellős oszlopcsarnok közepére tervezte Zala Andrássy lovas- szobrát. A művész ritka szerencsével oldotta meg feladatát. Andrássyt férfikora delelőjén örökítette meg, nem valami szinészies pose-ban, hanem nyugodt, gondolkozó arczkifejezéssel, a mint minden gesztust mellőzve, födetlen fővel lovon ül. E szobrot nézve, látjuk az államférfiú bölcseségét, s a diplomata elegancziáját. Az egész alak nemesen egyszerű, méltóságos, és hatása épen azért olyan közvetlen. Andrássy délczegen ül lován, mely az alak nyugodtságának kiemelése végett kissé élénk helyzetben van; jobb lábát magasra emeli és fejét leszögezi, hogy Andrássy egész alakja látható legyen.
Andrássy alakja a koronázási díszöltözetben és diszszerszámmal felkantározott ménje remek plasztikával van kidolgozva. Andrássy arcza pedig oly finoman és hiven van eltalálva, hogy Andrássy özvegye, Kendeffy Katinka grófnő kijelentette, hogy boldogult férjének ennél jobb képmását nem látta.
Zala különben évek óta foglalkozott az Andrássy-szobor tervével és érdekes, hogy ennek daczára majd lemaradt a pályázatról. Művét néhány héttel a határidő lejárta előtt kezdte csinálni s a mintázásnál nagy segítségére volt a városligeti czirkusz fiatal igazgatója, ki legpompásabb ménjén napokon át ült mintául a művésznek. Andrássy koronázási díszöltözete volt a lovason és az eredeti díszszerszám a lovon. Zala művészi ihlettel dolgozott; de hogy oly gyorsan elkészült művével, mint maga mondja, annak köszöni, hogy a mű eszméje éveken át érlelődött benne.
Andrássy lovasszobra hosszas négyszögű talapzaton áll. Az előrészen van az Andrássy -család czímere s két oldalt két dombormű. Baloldalt a koronázási jelenet, jobboldalt pedig a berlini kongresszus, szabadon dolgozva Werner Antalnak a berlini városházán őrzött nagy történeti festménye után. Ez a talapzat ötödfél méter, a szobor hatodfél méter s így a tér feltöltését is beleszámítva, a szobor tizenöt méter magas lesz; így szépen fog uralkodni a hatalmas útvonal fölött.
Zala a Schickedanz tanárral együtt készített szobortervezetén kívül a főalakot külön is beküldte plasztilinából (belga agyagból) mintázva, s e nagyobbított műve finomságaival, nemes plasztikájával, ritmikus arányaival elragadta magát a birálóbizottságot is."
Forrás: Vasárnapi Újság 1893. 43.szám 717.o.
Gróf Andrássy Gyula lovasszobra
"Az átmeneti sikertelenségek nem szegték kedvét művészünknek, a vehemens, erőteljes, nagy munkabírású alkotónak. Új nagyszabású feladatok sorozata várt rá, hiszen például 1894-ben a magyar nemzeti szobrászat három nagyszerű művére adtak megbízást.
Három kiváló tehetség Stróbl Alajos Szent István, Fadrusz János a Mátyás-szobor és Zala György pedig idős gróf Andrássy Gyula miniszterelnök monumentális lovas szobrának megmintázásához szinte egyidőben foghatott hozzá.
Andrássy Gyula 1890. február 18-án bekövetkezett halála után a kormány törvényjavaslatban foglalkozott a neves politikus emlékének megörökítésével. lgy már az 1890. évi III. tc. szellemében július 16-án gr. Szapáry Gyula miniszterelnökkel az élén emlékbizottság alakult. Az alábbi kérdésekben kellett dönteni: hol állítsák fel, hogyan ábrázolják polgári viseletben, vagy honvédtábornoki egyenruhában, álló vagy lovas szobor legyen-e.
Természetesen ezúttal is elsőnek a jogos büszkeséggel emlegetett, lázas tempóban épülő Andrássy sugárút vége, a városligeti úttorkolat kínálkozott. Akadtak akik a várban a Hentzi-szobor helyén látták volna szívesen. A gróf által életre hívott, a főváros arculatának alakításában meghatározó szerepet vállaló Közmunkatanács elnöke, báró Podmaniczky Frigyes a szoborbizottság elnöke az új Országház előtti teret javasolta. Érthetően felértékelődött a főváros új, épülő ékességének környéke. Többen azonban féltették, hogy a díszes épület hatalmas tömege elnyomja a szobor érvényesülését.
Vajda János költő is megszólalt a szobor ügyében. Cikkében amellett érvelt, hogy szalonruhában mint diplomatát ábrázolják a nemzetközi hírű és becsült politikust.
Ilyen előkészítés után 1891 novemberében meghatározták a pályázati feltételeket, a díjakat, a meghívandók körét köztük három különböző nemzetiségű, külföldi neves szobrászt, a bírálóbizottság összetételét. Majd azután 1892. július 18-án közzétették a pályázati felhívást. 1893. október 1-ig Zala György, Stróbl Alajos, Róna József, Kiss György, Szécsi Antal, a Berlinben élő Klein Miksa mellett a milánói Emilio Bisi, a francia Mercier, a berlini Gustáv Eberlein, továbbá egy krakkói és egy amszterdami művész küldte be pályaművét.
Tíz nap múlva döntött a zsűri, amelynek a bécsi kötődés jegyében tagja volt Kaspar Zumbusch akadémiai tanár is. Egyhangú határozattal Zalának ítélték az első díjat, a velejáró hatezer forinttal, második Gustáv Eberlein, harmadik Stróbl Alajos lett. Az ő terve az Országházhoz igazodva neogótikus stílusban készült. Külön díjjal jutalmazták Róna József művét. A beérkezett terveket a közkívánattal szemben csak a zsűrizés után mutatták be a közönségnek.
Zalát évek óta foglalkoztatta a szobor gondolata. Az igényes tervhez a városligeti cirkusz fiatal igazgatója vállalata a modell fáradtságos szerepét. A politikus koronázási díszöltözetében ült több napig az eredeti díszszerszámot és 17. századi díszes nyeregtakarót viselő paripán.
A művész személyesen is ismerte a miniszterelnököt. lgy a portréhűség nem okozott gondot. Sőt az özvegy, Kendeffy Katinka grófnő elhalt férje legjobb képmásának tartotta a fedetlen fővel, elgondolkodó arckifejezéssel, póz nélkül megmintázott szobrot.
“Ha nem a megbízók ötlete volt a lovasság, akkor csak a művészi virtuskodás vihette Zalát erre a gondolatra, mert erős ember ő, aki szeret birkózni a nehézségekkel, a küzdelem nyomai mindig sajátosszerűen érdekes zamatot adnak az ő szobrainak... A most leleplezés előtt álló Andrássy-szobornak van valami barokk vonása, mintha a súlyos és sehogy sem egyensúlyozható tömegeket a mozdulat diszkrét izgalmasságával próbálta volna egységbe hozni.”
Az Andrássy út végére szánt nyertes terv építészeti részét Schickedanz Albert készítette. Hatalmas korinthoszi oszlopokkal övezett, fedetlen, íves csarnoktér középpontjában állt a szobor.
A tizennégy méter teljes magasságú, impozáns emlékmű talapzatán elöl a magyar címer (az eredeti tervben az Andrássy-család címere) és pálmaággal körülvett dísztábla volt, rajta vésett felirattal. Két oldalán pedig két méter magas, hat méter hetven centiméter hosszú, egy méter mélységű, életnagyságú alakokkal mintázott domborműveket építettek be. A két jelenet Andrássy politikai működésének két legfontosabb eseményét, a berlini kongresszust (bal oldal) és az 1867. évi koronázást (jobb oldal) örökítette meg. A domborművek elkészítésében Gách István is segédkezett.
A kongresszus domborművén a portréhűséggel megmintázott húsz diplomata két főszereplője a középpontban ülő Bismarck és a vele szemben álló, a térképet magyarázó Andrássy gróf. Az alkotó felhasználta Anton Werner német festőnek a berlini városházán lévő történelmi festményét.
Az igazi bravúr azonban Ferenc József koronázása harmincöt résztvevőjének, a Mátyás-templom belsejének, bonyolult téri rendjének, mély perspektívájának megoldása volt. Középpontjában Simor hercegprímás és Andrássy helyezte a koronát az uralkodó fejére.
“Nagyon nehéz egy ilyen barokk domborműbe a perspektivikus rajzot belevinni, hogy minden oldalról meglegyen a kellő hatás... – jegyezte le az alkotó szavait Fülep Lajos - A királynét (oldalán Deák Ferenc) a perspektíva kedvéért például beljebb kellett tolnom, hogy bejöjjön a rajzba. Ő az összekötő az egész kint lévő és a háttérbe mélyedt alakok között”. A hat és fél méter magas, oraviczai fehér márvány talapzatot Foerk Ernő tervezte. Az alkotó 1901. augusztus 27-én kelt levelében a nagy bizottság szeptember 6-i műteremlátogatása idejére a tervek megküldését és a tartalom kiszámítását kérte tőle. Utóbbi bizonyára a domborművek elhelyezésére vonatkozott.
A Közmunkatanács újabb állásfoglalása után közben végleg eldőlt, hogy a szobor a parlament déli szárnya elé kerül. Zala a főhomlokzat előtt, a jobb oldali szökőkút helyére szerette volna felállítani, szemben a vértanú, Batthyány Lajos lovas szobra társaságában. A méretarányos deszka makettekkel végzett helyszíni kísérleteket fényképfelvételek őrizték meg.
1901 tavaszán a Műcsarnok tavaszi tárlatára ellátogató király megkérdezte Zalától, hogy az Andrássy-szobor elkészült-e már. “Igen, felség, a modellje már kész, s magát a szobrot a parlamenti palota előtt állítják fel” - felelte a szobrász “Jó helye lesz ott?” “Igen, a palota déli homlokzata elé kerül.”
Szeptember 6-án aztán Széll Kálmán miniszterelnök, Wlassics Gyula közoktatásügyi, Darányi Ignác földművelésügyi miniszterek, báró Podmaniczky Frigyes, Márkus József főpolgármester, Hauszmann Alajos műegyetemi tanár és gróf Klebelsberg Kunó miniszteri fogalmazó, jegyző már az életnagyságú szobrot tekinthette meg. A jószemű fotográfus szemléletes felvételsorozata révén szinte eleven részesei lehetünk a bizottsági szemlének.
A Róna-féle hazai ércöntöde kedvezőbb ajánlatával nyerte el a berlini Gladenbeck cég elől a munkát. A háromszoros életnagyságú szobor megöntése komoly műszaki-technikai feladat lehetett. A két lábán álló ló statikai megoldása adta a bronzöntés igazi nehézségét. Acélrudakkal is megerősítették.
Sikerült tehát a művésznek az 1894. április 28-án megkötött szerződésben előírt három éven belül teljesíteni a nagyszabású feladatot. A kész szobor 1895. március 5-től egy föléje emelt faház védelmében várta az avatást.
A leleplezésre aztán 1906. december 6-án, vasárnap került sor a hazai közélet és a nemzetközi diplomáciai képviseletek jelenlétében. Köztük volt gróf Wedel német, Rex szász, Vuics szerb, Lakováry román, Li-Ching Mai kínai, Nishi japán és Francis Ch. S. USA nagykövet, a horvát bán és a fiumei kormányzó. Ünnepi beszédet Széll Kálmán miniszterelnök mondott, majd a király emlékezett meg nagy elismeréssel az elhunytról: ”... e kiváló férfiút, aki úgy Magyarország politikai életének, valamint a monarchia külügyi politikájának ma fennálló új alapját megteremtette, a jövendő nemzedékek is eszményképül fogják tekinteni.”
A király az alkotóval körüljárta és közben elismerő szavakkal dicsérte a szobrot. Zala kevés számú vert érmeinek egyikén megörökítette az eseményt. Ezen Andrássy Gyula tábornoki egyenruhás arcképe látható. Hátoldalán “Szoboremlékének lepelhullása alkalmával 1906 felirattal.
Vaszilievits János alpolgármester vette át megőrzésre az emléket: “... s aki a főváros felvirágoztatásában jelképét látta az ország felvirágzásának és aki lángelméjének teremtő erejével a magyar fővárost a világvárosok sorába emelte, gróf Andrássy Gyulának emlékét, mely örök ércbe öntve előttünk áll, mindenkor hálás kegyelettel fogjuk őrizni s ahányszor rápillantunk, mindannyiszor fel fog szállni lelkünkből az imaszerű fohász: “Fény nevére, áldás emlékére.”
A sors azonban nem így akarta. Túlélte ugyan a világháborúk pusztítását az ostrom után azonban 1945 decemberében az első ideiglenes Duna-híd, a Kossuth-híd megépítése közben a feljáró kialakításánál útban volt - a politika útjában is állhatott - ezért lebontották. 1950-ig őrizték, majd beolvasztották. Talán, ha az avatásnál jelen voltak utódai nemzetközi összefogással beváltanák az ígéreteket, a főváros száz év után újra egy szép szoborral gazdagodhatna."
forrás: http://www.zalagyorgy.info/grof_andrassy_gyula_lovasszobra.html
A király látogatása Zala műhelyében
Forrás: VASÁRNAPI ÚJSÁG. 1900. 8. SZÁM 125.o.
ANDRÁSSY SZOBRA.
A milleniumi emlékmű (Hősök tere) koronázási domborműje
Budapest, Hősök tere, Magyarország
(Ferenc József szobra alatt volt.)
Térkép
Szobrász: Zala György
Felállítva: 1911.
Erről kevesebb információm van, a szoborlapon találtam egy képeslapot róla, rövid leírással, illetve az elbontott dombormű képét Zala György szobrászt bemutató honlapon. Remélem, hogy további adatokat is sikerül a dombormű ezen változatáról beszerezni.
Eredetileg a Milleniumi emlékmű Habsburg szobrai közül (természetesen) Ferenc József szobra alatt helyezkedett el. Zala György munkája ez is 1911-ből.
A koronát gr. Andrássy és Simor hercegprímás tartja, a háttérben Erzsébet királyné és Deák Ferenc látható, bronz, 115x250 cm. Felirat: "I. FERENC JÓZSEF koronázása 1867.VII.8." 1945 után eltávolították, raktárba került.
Sülysápról több Habsburg szobrot is elhoztak restaurálásra.
Ezekhez tartozó domborművek, köztük a koronázási is most a szoboröntöde (Szabó Kft.) udvarán van az eltávolított Habsburg-szobrokkal együtt.
A két dombormű további érdekessége, hogy a háttérben látható Deák Ferenc nem volt jelen a koronázási ünnepségen.
Farkas Gabi
A mappában található képek előnézete Andrássy szobor -Koronázási dombormű - Budapest